"A Robin Hood-adó [enegiaipari különadó] bevezetése csak tovább növelné családok költségeit"
László Tamás, a Fidesz szakpolitikus, 2008
Orbán szerdán új, egyes szektorokat érintő különadókat jelentett be. Sok érvet fel lehetne hozni ez a különadó ellen, ami igazából az emberek fogyasztási különadója lesz. Senki sem akarna olyan főbérlőnél lakni, aki hó közepén emeli fel a bérleti díjat. Így a munkahelyeket teremtő befektetők sem jönnek olyan országba, ahol hirtelen adókkal csapnak le rájuk. (Adócsökkentés ígérete, majd különadó). Aki ezt nem hiszi el nekem, az higgye el a fidesz.hu-nak. Ott egy olyan cikket közöltek, amelyik azt az energiacéges adót igencsak kárhoztatta. A Fidesz ezt az adót most nemcsak megtartaná, hanem jelentősen növelné (+ még két másik szektort is különadóztatna).
A Fidesz.hu cikke a különadó ellen (2008):
"A szakemberek szerint az energiaszektort terhelő különadó ötvenszázalékos társaságiadó-emelésnek felel meg, ami rossz üzenet a befektetőknek. Márpedig e szektor beruházásai hosszú távra meghatározzák az ország fejlődési lehetőségeit.
A Robin Hood-adó lényege: az energiaár-emeléseken meggazdagodott vállalatok hasznának lefölözése a távhőtámogatás javára. A szakértők szerint a szociális gondoskodás látszatát keltő jogszabály számos kételyt vet fel. Egyrészt azzal fenyegeti a befektetőket, hogy ha túl nagy haszonnal működik a vállalkozásuk, akkor a kormány lefölözi a haszon egy részét. Ráadásul nem szektorsemleges megoldásokkal, hanem az egyes ágazatokra célzott, a piacgazdaság működésének alapjait megkérdőjelező módszerekkel, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a legjobban teljesítőket.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint egy, az összeomlás szélén álló gazdaságnak éppen ellenkező értelmű üzeneteket kellene sugároznia a befektetőkhöz. A bankszektor után az energiaágazatra kirótt különadó elriaszthatja őket a további beruházásoktól. Az energetikai ágazat fejlesztése hosszú távú bizalomra épül a befektetők és a kormányzat között. A beruházások végtére is itt nem lízingelt repülőgépek, amelyeket egyszerűen átstartoltatunk egy másik országba, ha egy adott helyen nem fizetnek. Ezek olyan létesítmények, amelyek nem helyezhetők át, és hosszú évtizedekre meghatározzák az adott ország fejlődési lehetőségeit. A befektető ezért ebben az ágazatban jóval gyanakvóbb, s csak akkor dönt fejlesztésről, ha többszörösen be tudja biztosítani a megtérülést. Ezért a kormánynak nagy óvatossággal kellene eljárnia. Egyrészt, mert az ország jövője függ attól, milyen súlyú befektetést sikerül bevonni, másrészt, mert a gazdasági nem pörgethető fel, ha e szektorban egyébként jól működő vállalatokat a kormány hátrányba hozza a térségbeli versenytársakkal szemben. A versenyhátrányt e vállalkozások általában úgy egyenlítik ki, hogy a többletterheket áthárítják a fogyasztókra. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy a kisember fizeti meg a piaci viszonyokat torzító kormányzati beavatkozás árát. Ezzel adtunk egy pofont annak a szociális igazságosságnak, amelynek jegyében a kormány a távhőszolgáltatás tarifáit támogatja a remélt bevételekből.
Ui:
Tegnap is megírtuk a véleményünk arról, hogy a bejelentett "sima" megszorítások mellett mennyire a jövő felélése a későbbi nyugdíj-megtakarításainak eltapsolása. Most találtunk egy videót, amelyik azzal szembesít, hogy ki fizeti meg a nyugdíj-megtakarítások felélését.
A videóban javasolt, a jövő felélése elleni facebook-csoporthoz itt lehet csatlakozni.
Az utolsó 100 komment: